Egertől 12 km-re, erdők, mezők, szőlők és dimbes-dombok tájak között találhatsz rá a Bükk-hegység lábánál fekvő csodálatos Noszvajra. A kanyargós autóutat több száz millió éve kialakult hegyek és dombok veszik körül a távolban. Először a baloldalon látszanak a Délnyugati Bükk kövei, majd a szurdok szerű úton végighaladva hamarosan a Kis-Eged csúcsa is felbukkan. A falu határához közeledve riolittufa sziklafalakba vájt kőbányák, pincék és barlanglakások egészítik ki a látványt. Noszvajra érve egy olyan hegységelőtéri dombsági táj tárul eléd, melynek élővilága páratlan. A vidék természetes növényzetét hatalmas tölgyesek, hársok , kőrisek és cserszömörcék alkotják, egész évben friss levegőt adva a légkörnek. Az itteni éghajlat mérsékelten meleg, száraz, az éves csapadék kevesebb, mint a környező területeken. Leggyakrabban délkeletről fúj a szél, ezért a környék levegője különösen tiszta.
A falu neve először IV. Béla király 1248-ban kiadott oklevelében tűnik fel, “…Noszvaj püspöki falu határaihoz kapcsolódik”. Ezt egy emlékkő jelzi a község temploma mellett. Szájhagyomány szerint valaha egy koldus járt a falu árkos, gödrös határában, és vajat vitt. Ezt elejtvén így kiáltott: “Nosza vaj”. Valójában ez egy legenda, mindenki eldöntheti magának igaz-e. Léteszik egy tudományosabb magyarázat is, miszerint a Noszvaj elnevezés a latin Nosville (ejtsd: Noszvijj) vagy Nouceville (ejtsd: Nuszvijj) névalakokból ered, melyek jelentése “a mi falunk” vagy “diósfalu”. A falu nevének valódi eredetét ma is kutatják.
